Az Aujeszky-betegség, más néven álveszettség (pseudorabies) kórokozója a sertés herpeszvírusa, amely halálos kimenetelű a kutyákra, macskákra és más fajokra (pl. szarvasmarha, birka, kecske) nézve. A fiatal megbetegedett malacok általában szintén elhullanak, idősebb társaik pedig életük végéig hordozók lesznek. A betegség Dr. Aujeszky Aladár magyar mikrobiológus nevéhez köthető, aki 1902-ben fedezte fel a vírust. Az Aujeszky-betegség az egész világon előfordul, a sertéstenyésztést folytató országok közül csupán Kanadát és Ausztráliát nem érinti. A vírus emberi megbetegedést nem okoz, azonban fontos tudni, hogy fagyasztással nem pusztul el, kizárólag a hús alapos főzésével lehet eliminálni. TerjedéseA fertőzött sertések nemcsak húsa és belső szervei, de testváladékai (vizelet, nyál, orrváladék) is fertőznek. Az, hogy halálos-e az adott sertésre a vírus, erősen függ az állat életkorától. Azok az egyedek, amelyek felgyógyultak a betegségből, tünetmentes hordozókká válhatnak. Az anyakoca utódainak is átadhatja méhen belül, vagy pedig születést követően fertőzi meg őket a kolosztrum (előtej) által. A betegség állományok közötti terjedése történhet vírushordozó egyedekkel, tetemekkel, trágyával, aerogén úton és mechanikai úton egyaránt. A nagyobb sűrűségű sertésállományok területeiről 1jelentették a vírus levegőbeni terjedését ~70 km-es körzetben. Kórlefolyás kutyánál és macskánálA fertőzött kutya és macska idegrendszerét nagyon gyorsan támadja meg a vírus, a megbetegedett egyed gyógyítása nem lehetséges. Jellemző tünetek: szemkörnyéki duzzanat, nyelési zavarok, nyálzás, intenzív viszketés (fonákérzést okozva akár öncsonkításhoz is vezethet), végtaggyengeség, izomgörcsök, ataxia, idegrendszeri tünetek, agresszivitás. A lappangási idő ragadozónál 2-4 nap, a tünetek megjelenésétől számítva az állat 24-36 órán belül elpusztul. MentességMagyarországon a sertésállomány 2015-ben hivatalosan Aujeszky-mentessé lett nyilvánítva, azonban a betegség továbbra is kockázati tényező, hiszen a vaddisznók nem ismerik az országhatárokat - potenciális fertőzési forrást jelentenek a már mentesített állományra és egyéb fajokra egyaránt. 2A vírus előfordulása az Európában élő vaddisznó populációban 4-60% közötti. A legnagyobb veszélynek a vadászkutyák vannak kitéve, akik közvetlenül érintkezhetnek a sebzett/elhullott vaddisznó vérével, zsigereivel. Az Aujeszky-betegség nem játék: SOHA ne etess nyers sertés- és vaddisznóhússal!
Szakmai lektor: Kövérné dr. Szekeres Erzsébet - Szekeres-Vet
|
#aujeszky-betegség
#álveszettség
#vírus
#vaddisznó
#sertés
#nyersetetés
#kutatás
Az Aujeszky-betegség, más néven álveszettség (pseudorabies) kórokozója a sertés herpeszvírusa, amely halálos kimenetelű a kutyákra, macskákra és más fajokra (pl. szarvasmarha, birka, kecske) nézve. A fiatal megbetegedett malacok általában szintén elhullanak, idősebb társaik pedig életük végéig hordozók lesznek. A betegség Dr. Aujeszky Aladár magyar mikrobiológus nevéhez köthető, aki 1902-ben fedezte fel a vírust.
Az Aujeszky-betegség az egész világon előfordul, a sertéstenyésztést folytató országok közül csupán Kanadát és Ausztráliát nem érinti.
A vírus emberi megbetegedést nem okoz, azonban fontos tudni, hogy fagyasztással nem pusztul el, kizárólag a hús alapos főzésével lehet eliminálni.
A fertőzött sertések nemcsak húsa és belső szervei, de testváladékai (vizelet, nyál, orrváladék) is fertőznek. Az, hogy halálos-e az adott sertésre a vírus, erősen függ az állat életkorától. Azok az egyedek, amelyek felgyógyultak a betegségből, tünetmentes hordozókká válhatnak. Az anyakoca utódainak is átadhatja méhen belül, vagy pedig születést követően fertőzi meg őket a kolosztrum (előtej) által. A betegség állományok közötti terjedése történhet vírushordozó egyedekkel, tetemekkel, trágyával, aerogén úton és mechanikai úton egyaránt. A nagyobb sűrűségű sertésállományok területeiről 1jelentették a vírus levegőbeni terjedését ~70 km-es körzetben.
A fertőzött kutya és macska idegrendszerét nagyon gyorsan támadja meg a vírus, a megbetegedett egyed gyógyítása nem lehetséges.
Jellemző tünetek: szemkörnyéki duzzanat, nyelési zavarok, nyálzás, intenzív viszketés (fonákérzést okozva akár öncsonkításhoz is vezethet), végtaggyengeség, izomgörcsök, ataxia, idegrendszeri tünetek, agresszivitás.
A lappangási idő ragadozónál 2-4 nap, a tünetek megjelenésétől számítva az állat 24-36 órán belül elpusztul.
Magyarországon a sertésállomány 2015-ben hivatalosan Aujeszky-mentessé lett nyilvánítva, azonban a betegség továbbra is kockázati tényező, hiszen a vaddisznók nem ismerik az országhatárokat - potenciális fertőzési forrást jelentenek a már mentesített állományra és egyéb fajokra egyaránt. 2A vírus előfordulása az Európában élő vaddisznó populációban 4-60% közötti.
A legnagyobb veszélynek a vadászkutyák vannak kitéve, akik közvetlenül érintkezhetnek a sebzett/elhullott vaddisznó vérével, zsigereivel.
Az Aujeszky-betegség nem játék: SOHA ne etess nyers sertés- és vaddisznóhússal!
Szakmai lektor:
Kövérné dr. Szekeres Erzsébet - Szekeres-Vet
Hivatkozások:
Aujeszky’s Disease - Pseudorabies, Mad Itch
Aujeszky's disease - G. WITTMANN
#aujeszky-betegség
#álveszettség
#vírus
#vaddisznó
#sertés
#nyersetetés
#kutatás