a csonttartalom-illusztráció letölthető innen
A kalcium és foszfor ásványi anyagok, melyek nélkülözhetetlenek a szervezet számára. Az ideális arányuk 1:1, de még jobb, ha egy picit a kalcium felé billen a mérleg. A hivatalosan meghatározott arány min. 1:1, max. 2:1. FoszforA foszfor a csontok és fogak építőeleme, fontos szerepet tölt be a fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcserében. Szükséges a fehérjeszintézishez, az enzimek, az izmok, a vesék és az idegrendszer működéséhez, továbbá segíti a B vitaminok felszívódását. KalciumA kalcium biztosítja a csontok és fogak szilárdságát, fontos szerepet játszik a véralvadásban, az idegrendszer működésében, az izomösszehúzódásban és az enzimek működésében. A hatását magnéziummal, foszforral és D vitaminnal együtt fejti ki leginkább. A hús magas foszforban és alacsony kalciumban, míg a csont remek kalciumforrás is, éppen ezért fontos, hogy ne csak színhússal etessünk, különben könnyen kalciumhiány lehet a vége. A kalciumhiány számos problémát okoz, ide sorolhatóak az idegrendszeri problémák és a csontfejlődési zavarok. Ha nincs biztosítva elégséges kalcium az étrendben, a szervezet a csontokból és a fogakból fogja elvonni ezt az ásványi anyagot, hogy biztosítsa annak állandó szintjét a vérben. A 1túlzott kalciumbevitel a fejlődésben lévő (főként nagytestű) kutyáknál szintén csontnövekedési zavarokhoz vezethet (pl. oszteokondrózis). Mennyi az annyi?A csontos hús aránya az étrendben függ a csonttartalomtól és az egyéni igényektől is. Bár a hazai szokások szerint általában csontos hús százalékkal számolunk, nem árt tudni, hogy a tiszta csont aránya egy felnőtt kutya étrendjében ideálisan 10-15%, de semmiképp sem több 25%-nál. Az egyes csontos húsok csonttartalma eltérő lehet, de könnyen ki tudjuk számolni, hogy mennyi csontot is etetünk pontosan: csonttartalom × (a menü csontos hús aránya ÷ 100) Példa: A kacsanyak csonttartalma 50%, és ha a csontos hús 30% a menüben, akkor 50×0,3=15, tehát 15% a csont, amivel etetünk. Ha pedig azt szeretnénk tudni, hogy 10% tisztacsont igény esetén mennyi csontos húst adjunk az étrendhez, a következőképpen számoljunk: Első lépésben meg kell határozni, hogy hány gramm tisztacsontra lesz szükség: étel összmennyisége × (tisztacsont igény ÷ 100) Példa: 400 × 0,1 = 40 gr Megkaptuk a 40 gramm csontot. Maradva a kacsanyak példájánál, aminek csonttartalma 50%, számoljuk ki, mennyi kacsanyakra lesz szükség a menühöz: tisztacsont igény ÷ (csontos hús csonttartalma ÷ 100) Példa: 40 gr ÷ 0,5 = 80 gramm kacsanyak A legjobb irányadóTermészetesen nem szükséges naponta számolgatni, hiszen a végtermék remekül megmutatja, hogy hogyan alakítsuk az arányokat: ha fehér, kemény, esetleg porzós, akkor biztosak lehetünk benne, hogy sok a kalcium és a *felesleg ürül, ha pedig az ellenkezőjét tapasztaljuk, akkor több csontos húsra van szükség. Ne feledjük az egyéni tényezőt sem: kutyáink nem egyformák, így van, akinek kevesebb csontos hús is megfelelő kalciumot jelent, ezt idővel mindenki kitapasztalja. *felnőtt kutyák esetében A csontokon túlElőfordulhat, hogy nem tudunk csontos hússal etetni, azonban a kalciumot ebben az esetben is biztosítani kell. A csontliszt jó alternatíva, de ha nem jutunk hozzá, akkor az algamész, tojáshéjpor és a kalcium-citrát is megoldás lehet. Fontos szabályokMindig a kutya méretéhez igazítva válasszunk csontos húst. Tilos a főtt és füstölt csont etetése, illetve kerüljük a nyers tartócsontokat is, mert belül üregesek, szilánkosra törhetnek és könnyen sérülést okozhatnak.
Hivatkozás: 1Disorders Associated with Calcium, Phosphorus, and Vitamin D in Dogs |
#nyersetetés
#kalcium
#foszfor
#csont
#csontos hús
#számítás
#barf
a csonttartalom-illusztráció letölthető innen
A kalcium és foszfor ásványi anyagok, melyek nélkülözhetetlenek a szervezet számára. Az ideális arányuk 1:1, de még jobb, ha egy picit a kalcium felé billen a mérleg. A hivatalosan meghatározott arány min. 1:1, max. 2:1.
A foszfor a csontok és fogak építőeleme, fontos szerepet tölt be a fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcserében. Szükséges a fehérjeszintézishez, az enzimek, az izmok, a vesék és az idegrendszer működéséhez, továbbá segíti a B vitaminok felszívódását.
A kalcium biztosítja a csontok és fogak szilárdságát, fontos szerepet játszik a véralvadásban, az idegrendszer működésében, az izomösszehúzódásban és az enzimek működésében. A hatását magnéziummal, foszforral és D vitaminnal együtt fejti ki leginkább.
A hús magas foszforban és alacsony kalciumban, míg a csont remek kalciumforrás is, éppen ezért fontos, hogy ne csak színhússal etessünk, különben könnyen kalciumhiány lehet a vége.
A kalciumhiány számos problémát okoz, ide sorolhatóak az idegrendszeri problémák és a csontfejlődési zavarok. Ha nincs biztosítva elégséges kalcium az étrendben, a szervezet a csontokból és a fogakból fogja elvonni ezt az ásványi anyagot, hogy biztosítsa annak állandó szintjét a vérben.
A 1túlzott kalciumbevitel a fejlődésben lévő (főként nagytestű) kutyáknál szintén csontnövekedési zavarokhoz vezethet (pl. oszteokondrózis).
A csontos hús aránya az étrendben függ a csonttartalomtól és az egyéni igényektől is. Bár a hazai szokások szerint általában csontos hús százalékkal számolunk, nem árt tudni, hogy a tiszta csont aránya egy felnőtt kutya étrendjében ideálisan 10-15%, de semmiképp sem több 25%-nál. Az egyes csontos húsok csonttartalma eltérő lehet, de könnyen ki tudjuk számolni, hogy mennyi csontot is etetünk pontosan:
csonttartalom × (a menü csontos hús aránya ÷ 100)
Példa: A kacsanyak csonttartalma 50%, és ha a csontos hús 30% a menüben, akkor 50×0,3=15, tehát 15% a csont, amivel etetünk.
Ha pedig azt szeretnénk tudni, hogy 10% tisztacsont igény esetén mennyi csontos húst adjunk az étrendhez, a következőképpen számoljunk:
Első lépésben meg kell határozni, hogy hány gramm tisztacsontra lesz szükség:
étel összmennyisége × (tisztacsont igény ÷ 100)
Példa: 400 × 0,1 = 40 gr
Megkaptuk a 40 gramm csontot. Maradva a kacsanyak példájánál, aminek csonttartalma 50%, számoljuk ki, mennyi kacsanyakra lesz szükség a menühöz:
tisztacsont igény ÷ (csontos hús csonttartalma ÷ 100)
Példa: 40 gr ÷ 0,5 = 80 gramm kacsanyak
Természetesen nem szükséges naponta számolgatni, hiszen a végtermék remekül megmutatja, hogy hogyan alakítsuk az arányokat: ha fehér, kemény, esetleg porzós, akkor biztosak lehetünk benne, hogy sok a kalcium és a *felesleg ürül, ha pedig az ellenkezőjét tapasztaljuk, akkor több csontos húsra van szükség.
Ne feledjük az egyéni tényezőt sem: kutyáink nem egyformák, így van, akinek kevesebb csontos hús is megfelelő kalciumot jelent, ezt idővel mindenki kitapasztalja.
*felnőtt kutyák esetében
Előfordulhat, hogy nem tudunk csontos hússal etetni, azonban a kalciumot ebben az esetben is biztosítani kell. A csontliszt jó alternatíva, de ha nem jutunk hozzá, akkor az algamész, tojáshéjpor és a kalcium-citrát is megoldás lehet.
Mindig a kutya méretéhez igazítva válasszunk csontos húst. Tilos a főtt és füstölt csont etetése, illetve kerüljük a nyers tartócsontokat is, mert belül üregesek, szilánkosra törhetnek és könnyen sérülést okozhatnak.
Hivatkozás:
1Disorders Associated with Calcium, Phosphorus, and Vitamin D in Dogs
Monica Segal - K9 Kitchen Your Dogs' Diet: The Truth Behind the Hype
#nyersetetés
#kalcium
#foszfor
#csont
#csontos hús
#számítás
#barf