Nyersetetés vs tápok - a kutya biológiai szükségletei

Írta: Sike Bogi kutyadietetikus

A kutyák helyes táplálása kiemelten fontos egészségük megőrzése érdekében, éppen ezért nem mindegy, hogy mivel etetjük őket. A BARF egy mozaikszó, melynek jelentése biologically appropriate raw food, vagyis biológiailag megfelelő nyers étrend.

A kutya mint ragadozó

A kutya háziasítása több mint 10 000 évvel ezelőtt kezdődött, ennél pontosabb információ egyelőre nem áll rendelkezésre tudományos körökben. A domesztikáció ellenére a kutya ragadozó állat. A farkas és kutya genetikája mindössze 0,2%-ban tér el. Már a neve is árulkodó: a ragadozó (carnivore) szó latin jelentése húsevő. Emellett természetesen a kutya felépítése is utal arra, hogy mit kellene ennie. Főbb jellemzők:

▸ rövid, savas emésztőrendszer
▸ éles, hegyes fogak
▸ az állkapcsok függőleges mozgása
▸nincs amiláz enzim a nyálban (szénhidrátok bontásához szükséges)

A fentiek miatt a kutyának magas minőségű állati eredetű fehérjékre és zsírokra van szüksége, melyek tartalmazzák mindazokat az esszenciális aminosavakat és zsírsavakat, amelyek elengedhetetlenek a normál egészségi állapot fenntartásához.

Energiát három makrotápanyagból nyerhet:

▸ fehérje - szövetek építése, sejtműködés, transzportfolyamatok, energia biztosítása
▸ zsír - sejtmembránok építése, vitaminok felszívódása, hormonok felépítése, energia biztosítása
▸ szénhidrát - csak energiát biztosít

Szénhidrát

A ragadozó állatoknak, így a kutyáknak sincs amiláz enzim a nyálában, továbbá az állkapocs struktúrája nem alkalmas a növényi részek őrlésére, azonban a hasnyálmirigyben található valamennyi amiláz. Egy ¹kutatás során 136 farkast és 35 kutyát vizsgáltak, az eredmény a következő volt: a farkas hasnyálmirigy amilázt kódoló gén (AMY2B) kópiaszáma 2, míg a kutyáé ~4-30. Fontos megemlíteni, hogy egy-egy kutatásban vizsgált egyedek csoportjára született konklúzió nem feltétlenül vetíthető ki az adott faj összes élő egyedére. Mindazonáltal ez azt jelentheti, hogy a kutya *hatékonyabban tudja bontani a szénhidrátot, alkalmazkodott a magasabb szénhidráttartalmú élelem elfogyasztásához - noha nem egyértelmű, hogy ez a változás a korai domesztikációnak köszönhető vagy a későbbi mezőgazdaság fejlődéséhez köthető. Az alkalmazkodóképesség nem azt jelenti, hogy a kutyának minden esetben szénhidrátra van szüksége, pláne szénhidrátalapú étrendre, sőt: hivatalosan nincs meghatározott minimum szénhidrátszükséglete, tehát ez a makrotápanyag nem szükséges az életbenmaradásához.

*a farkashoz képest

A tápok eredetének története

A tápok eredete 1860-ra tehető, ekkor került piacra az első, kutyák számára készült szárazeledel. James Spratt egy amerikai villanyszerelő és üzletember Angliai tartózkodása során megfigyelte, hogy a helyi matrózok a kóborkutyákat egyfajta búzalisztalapú keksszel etetik (hardtack). Spratt fejében kigyulladt a lámpa, és megszületett a kutyák számára gyártott keksz gondolata. A Spratt's Patent Dog Cake nem volt teljes értékű eledel, azonban mégis ezt tekintjük a kutyatápok ősének. Az 1900-as évek elejére a kutyatáp ötlete népszerűvé vált. A feldolgozott eledelek sikerét az I. Világháború hozta meg, a háborúban elhullott lovak húsát felhasználták a kutyaeledelek gyártásához. Megjelent az első konzerves nedves kutyaeledel, a Ken-L-Ration, azt azonban nem verték nagy dobra, hogy lóhúsból készült, a címkén csupán "sovány vörös hús" megnevezés szerepelt. A korabeli kutyaeledeleknél a következő szempontok voltak lényegesek a gyártás során: kényelem, gazdasági szempontok, hosszú szavatossági idő és alacsony gyártási költség. Ekkor még nem foglalkoztak különösebben a kutya tápanyagszükségleteivel, fontosabb volt a költséghatékonyság, és a hús- és malomipar melléktermékeket sem vesztek kárba, hanem felhasználták a tápok gyártása során.

A tápok és a szénhidrát

A tápok jelentős szénhidrátmennyiséggel bírnak, ami sokszor akár 40-50%-ot is jelent. Ennek több oka is van: az egyik, amit fentebb is említettem, hogy nincs megadott minimális szénhidrátszükséglet, továbbá a minőségi hús drága alapanyag, egyszerűen nem gazdaságos a tápgyártók számára, ha húsban gazdag kisállateledelt gyártanak, ráadásul kényelmes, hiszen a malom- és húsipari mellékterméket sem kell kidobni. A további ok szintén a gyártási folyamathoz köthető, hiszen a keményítő szükséges ahhoz, hogy a tápszemcsék egyben maradjanak.

Szénhidráttartalom

Amiatt, hogy a kutyának nincs meghatározott minimális szénhidrátszükséglete, a tápgyártók nem kötelesek feltüntetni a szénhidráttartalmat a tápok címkéjén. Ezzel a lehetőséggel élnek is, hazai viszonylatban egy táp kivételével nem is fogjuk megtalálni ezt az értéket az analitikai összetevőknél. Szerencsére könnyedén ki lehet számolni, így gyorsan kiderül, hogy mennyi az annyi:

szénhidráttartalom = 100 - (nyersfehérje + nyerszsír + nyershamu + + nyersrost + nedvesség)

▸ Ha nincs feltüntetve a nedvességtartalom, számolj 10-zel.

▸ Ha a nyershamu hiányzik, számolj 7-tel.

Nagy valószínűséggel 40-50% körüli értéket fogsz kapni, ami bizony nagyon sok. Ennyi szénhidrátra abszolút nincs szüksége a kutyának. Az elhízás oka is ide vezethető vissza a legtöbb esetben.

Szénhidrátok a nyersetetésben

A hagyományos nyers étrendben nem szerepelnek a gabonafélék, jellemzően zöldség és gyümölcs formájában jelennek meg a szénhidrátok és az élelmi rostok. A rost fontos része az étrendnek, támogatja az emésztést, béltisztító funkciót lát el, táplálékot biztosít a jótékony bélbaktériumok számára, szabályozza a bélsarat, a súlyt és a vércukorszintet. Bár a nyers étrendnek nem alapvető részei a magas szénhidráttartalmú összetevők, vannak esetek, amikor hasznos lehet a szénhidrát kiegészítése. A sport- és munkakutyáknak, vemhes, illeve szoptatós szukáknak kifejezetten javasolt szénhidrátforrás beillesztése az étrendbe, emellett bizonyos egészségügyi állapotok esetén is indokolt lehet. Főtt étrendnél pedig mint energiaforrást használjuk, mivel a feldolgozott zsír terheli a hasnyálmirigyet.

Lássuk, hogy milyen előnyei vannak a nyersetetésnek:

▸ friss összetevők
▸ természetes tápanyagban gazdag
▸ jobb emésztés, egészséges bélflóra
▸ erős, stabil immunrendszer
▸ megfelelő kondíció
▸ egészséges fogak és fogíny
▸ egészséges bőr és szőr
▸ energikusság
▸ kis mennyiségű, megfelelő állagú végtermék

Esetleges hátrányok:

▸ szükséges némi kutatómunka, tanulás
▸ odafigyelést igényel
▸ időigényes
▸ helyigényes
▸ költségesebb lehet rövid távon

Az alapok, vagyis miből áll az étrend?

A változatosság a kulcs, éppen ezért fontos, hogy a palettán szerepeljenek hosszú távon fehér húsok, vörös húsok, halak és tojás egyaránt. Csontos hús, hús, belsőségek és rostforrás - ezek a főbb összetevői az étrendnek. Az egyes összetevőkről, tápanyagokról és más, etetéshez kapcsolódó témákról több hasznos cikket is találsz a tudástárban.

Hivatkozások:

¹The genomic signature of dog domestication reveals adaptation to a starch-rich diet

Dr. EBM and “The Nature Article”

Isla Fishburn PhD, Understanding the Wolf Diet: How Complex Is It and Does it Apply To Dogs?

Stahler D, Smith D, Guernsey, D, Foraging and Feeding Ecology of the Gray Wolf (Canis lupus)

Genome Sequencing Highlights the Dynamic Early History of Dogs

Diet adaptation in dog reflects spread of prehistoric agriculture

#nyersetetés #biológiai szükségletek #farkas #ragadozó #szénhidrát #táp #rost #szénhidráttartalom #barf #számítás #kutyatáp